az elmúlt két hónapról

van végre egy kis időm összeszedni az elmúlt hetek-hónapok eseményeit, úgyhogy ki is használom a lehetőséget :)

az egész valamikor novemberben kezdődött. nyáron eléggé ki voltam még borulva az egész angliai életünk miatt (egy apró, ablaktalan szobában laktunk kettesben a barátommal, közös - rohadt koszos - fürdőn és konyhán osztozva 15 másik emberrel, ráadásul ezek kint is voltak, tehát ha éjjel neadjisten pisilnem kellett, nagykabátban, kapucniban, vécépapírral és kézmosóval a kezemben kellett tennem - tehát borzalmas volt), és már azon agyaltam, hogy hagyom az egészet a francba és januárban hazaköltözöm. mindennek a tetejébe az egész egy börtön volt: a szállás az utca egyik felén, a meló a másik oldalon, egy perc sétányira. a közelben semmi szórakozási lehetőség, és ha lett is volna, akkor se lett volna rá időnk vagy erőnk. nagyon lélekölő volt az egész.

aztán szeptemberben elmentünk Korfura 10 napra, októberben pedig Ibizára egy hétre, november elején pedig pár napra haza is ugrottunk - ez pedig feledtette velem a sanyarú körülményeket :D november végén pedig az egyik barátunk által lehetőségünk adódott jelentkezni egy másik szállodába (Hoar Cross) északon. ugyanúgy felszolgálás, egy icipicit menőb szállodában, egy icipicit több lóvéért. a barátunk és a barátnője (Brendin és Micky) is velünk tartottak, mind a négyen voltunk interjún, mindannyiunkat fel is vették, és már karácsonykor kezdhettünk is volna. az egyetlen bökkenő az volt, hogy 0 órás szerződést kínáltak - ami azt jelenti, hogy akkor kell dolgozni, amikor szükség van ránk, és ha épp nem annyira busy a szálloda, akkor elképzelhető, hogy munka - és ezáltal fizetés - nélkül maradunk. ezt elég kockázatosnak találtuk, de belementünk, mert már nagyon eltökéltek voltunk abban, hogy elhúzzuk a csíkot.

mivel már biztosnak tűnt a dolog, kerestünk egy házat is - ez volt egyébként a fő cél: elköltözni egy házba, ahol nem kell mindenféle-fajta emberrel osztozni, és nem a sárban tapicskolva kell eljutni a vécéig. nyáron már néztünk egyébként házakat a közelben, de azok túl drágák voltak, ezért is gondoltuk, hogy északon jobb lehetőségek lesznek. így is lett. 

találtunk egy nagyon szuper házat Derby szélén, le is foglalóztuk, majd két nappal később felmondtunk a munkahelyünkön. nem volt igazi felmondás, mert jóban vagyunk a managerrel, így csak felvázoltuk neki a helyzetet és hogy szóltunk, hogy számítson rá, hogy egy-két napon, héten belül felmondunk. ő nagyon éretten kezelte a helyzetet, felajánlotta mindenben a segítségét, érdeklődött, hogy mik a pontos tervek stb.

pár órával később pedig szóbahozta, hogy arrafelé van a szállodacsoportnak egy másik szállodája, akár oda is átmehetnénk. ez nekünk is eszünkbe jutott, de mivel ugyanezek a feltételek vannak ott is, nem nagyon vettük számításba.

másnap a szálloda TULAJDONOSA!!! ment oda Mickyhez, hogy hallja, hogy elmegy, és hogy erről szó sem lehet. elmondta, hogy megérti a motivációt, és hogy sokkal okosabb annál, hogy felszolgáló legyen, éppen ezért BÁRMELYIK részlegre mehet, ő választ, csak maradjon a cégnél.

így aztán - én is kapva az alkalmon :D - megbeszéltük, hogy Micky és én szívesebben mennénk inkább szobafoglalásra. ezt még aznap meg is beszéltük a szállodaigazgatóval, aki írt egy emailt az északi szálloda (Springs) managereinek. Pár nappal később pedig eljöttek hozzánk, hogy megbeszéljük a részleteket. karácsonyra már a kezünkben volt a szerződés. 

a fiúk is agyaltak a dolgon, hiszen a Hoar Cross elég bizonytalannak tűnt a szerződés miatt. végül úgy döntöttek, hogy ők is inkább maradnak a "megszokott" szállodaláncnál, és jönnek velünk Springsbe. (közben a Hoar Crossos nővel leleveleztük ezt, és felajánlott egy rendes szerződést, de addigra már túl késő volt... :D)

időközben a házzal is intéztük a dolgokat, ám valami gikszer közbejött, és a tulaj közölte, hogy mégsem akarja kiadni. így aztán újra belevetettük magunkat a keresésbe. ez annyira nem volt egyszerű, mivel Derby két és fél órára volt az akkori helyünktől, ezért egy egész napot rá kellett áldoznunk - szabadnapokból meg nem sok jutott november közepe óta... pláne nem olyan, amikor mind a négyen offosak voltunk.

Mindenesetre ez is elrendeződni látszott, mert amint kiderült, hogy nincs meg az első ház, felhívtunk vagy tíz másikat és leszerveztük 5 háznézést másnapra. Ebből csak három valósult meg, mert az egyik lemondta, egy másikra pedig nem értünk oda időben. az utolsó ház volt az, amibe első látásra mind beleszerettünk, úgyhogy másnap reggel azonnal le is foglaltuk, kitöltöttünk egy halom papírt meg minden, és december utolsó hetére megbeszéltük a beköltözést is.

ez végül elhúzódott, de ez nem is baj, mert itt az ünnepekre dupla vagy másfélszeres fizetést adnak, és hát elég sokat dolgoztunk azokon a napokon. most pedig minden pennyre szükségünk van :D két hét múlva jön a fizetés, de már mind a négyen nullán vagyunk, pedig nekem még megtakarításom is volt...

csak hát közben a kocsink úgy döntött, hogy téli álmot alszik, így most a szerelőnél várja a jó időt. (oké, valójában már amikor megvettük, tudtuk, hogy meg kell csináltatni a fékeket és ki kell cserélni a gumikat, na de azóta kilyukadt az olajizé is, szóval... na mindegy, az is bele fog még kerülni egy vagyonba. gyönyörű magyaros mondatszerkesztéseim vannak)

ezen kívül úgy tudtuk, hogy a házban lesz mosógép, de mint kiderült, a nő a szárítógépet hagyta ott (aminek mosógép híján ugye nem sok értelme van :D), így még arra is be kell ruháznunk. valamint szükségünk lesz még egy étkezőasztalra és székekre, meg egy porszívóra. ezek most így az első legfontosabb dolgok :D de már sikerült elköltenünk 250 fontot mindenféle hülyeségre, mint pl fürdőszoba szőnyegek, edények, függönykarnis stb.

na mert amúgy 7-én volt az utolsó munkanapunk és a búcsúpartink, másnap pedig délben költöztünk. mondanom sem kell, mennyire fájó volt bepakolni mindent a kocsiba meg a bérelt minibuszba másnaposan, 3 óra alvás után, majd levezetni a két és fél órás utat - aminek a felénél a kocsink közölte, hogy olajat akar :D

most valahol itt tartunk, bár ez egy nagyon sarkított, rövidített változata az elmúlt két hónapnak. renegeteg dráma a főnökkkel, ügyintézés, konfrontáció az új lakótársakkal - akiket amúgy imádunk, csak még nincsenek kialakítva az együttélésünk szokásai, így mindenből hatalmas probléma kerekedik. de az idő majd megoldja ezeket :) 

a sok izgalom közepette pedig valahol volt időm írni két fejezetet, amiket ugye már feltöltöttem, és most egyelőre nullán áll a folytatás. (Vagyis azt hiszem, annál picit több van, de nem számottevően). holnap után lesz a szemműtétem - ha lesz -, ezért nem biztos, hogy a közeljövőben tudok foglalkozni a regénnyel, de majd meglátjuk, hogy alakulnak a dolgok.

most egyelőre élvezem a jó magyar levegőt (apropó, ez milyen beteg?), találkozom a barátaimmal, játszom a bolond kutyáimmal, és készülök a műtétre. 

majd teszek fel képeket a házról :) csak 26-án megyek vissza, szóval az sem most lesz, de tervben van :D addigra már lesz internetünk is, ami valószínűleg tovább csökkenti mindenki feszültségét, aztán meg jön a fizu is :D

(az az érzésem, ma nagyon nem tudok fogalmazni, úgyhogy ez sem az a nap, amikor folytatni fogom a Mágia Őrzőjét...)